a patriarchátus gestapója

az eredeti verzió kétezer-huszonkettő augusztus tizennyolcadikán készült budapesten

zoli

a taxisofőr

a pirosban áll

és azt várja

hogy a lámpa zöldre váltson

(a valóságban nem zoli volt a neve

csak barukh nevezte el így

kíméletből és könyörületből

meg még amiatt is

mert a fiatal férfi

emlékeztette őt

egy idősebb férfira

akinek a valóságban

igenis zoli a neve

de aki mégsem

barukh testvére

hiába zoli ő is)

barukh a hátsó ülésen ül

mint mindig

amikor magyarországon

taxiban utazik

onnan ugyanis

sokkal könnyebb

egy mordulással

elvenni a kedvét a sofőrnek

hogy csacsogással próbálkozzon nála

zoli nem próbálkozik csacsogással

lefoglalja a közlekedési lámpa

amit árgus szemekkel figyel

miközben barukh

a hátsó ülésen

a telefonját baszkurálja

minding his own business

közben

a lámpa sárgára vált

zoli pedig megkapaszkodik

a sebességváltóban

és amint zöldet kapnak

ő megrántja a váltót

beletapos a gázpedálba

és úgy érzi magát

mint baby driver

vagy james bond

és már várja

hogy a háta

nekifeszüljön az üléstámlának

de a film itt váratlanul megszakad

mert a váltó kattan egyet

az autó pedig rándul egy nagyot

és nem mozdul

marad ott

ahol addig is állt

a közlekedési lámpa alatt

ami már nem piros

hanem zöld

vagyis a kresz szabályai

lehetővé tennék zoli számára

hogy a kormány

teátrális jobbra fordításával

rákanyarodjon a dózsa györgy útra

és folytatódhasson a kaland

de a film megszakad

és barukh nagyot zökken a hátsó ülésen

majd’ kiejti a telefonját a kezéből

mivel azonban

barukh már öreg róka

fegyelmezetten viseli a helyzetet

nem néz fel

még a szeme sarkából sem

még véletlenül sem

tudja mi forog kockán

vár…

hogy vajon lefullad-e a motor is

ha igen…

arra jobb nem is gondolni…

…dö-dö-dö-dö-dö…

nem fulladt le

zoli megúszta

a fiatal hím ugyanis

(ez lassan-lassan

egyre nyilvánvalóbb)

azt feltételezi

hogy barukh azért nem ült

az első ülésre

mert a bizottság megbízásából

hátulról figyeli őt

minden mozdulatát

minden hibáját

(a bizottság

- azoknak mondom

akiknek szerencséjük van

nem ismerni azt -

a patriarchátus gestapója

kémked

ítéletet hoz

és statáriális végrehajtó jogai révén

akár azonnal el is intéz

fellebbezésnek helye nincs

a feladatuk

a korlátlan férfiuralom

belső ellenségeinek kiiktatása

az a férfi

aki nem heteroszexuális

nem neurotipikus

nem eszik húst

nem iszik alkoholt

nem nyomja le a traumáit jó mélyre

nem tud kézifékes indulást csinálni

hegynek felfelé

vagy lejtőn tolatva leparkolni

két másik autó közé

ne-adj-isten rosszul tájékozódik

nincs fizetése

nem áll fel neki

vagy nem ért az applikációkhoz

az gyengíti

a mindent tudó

és mindent jobban tudó

patriarchátus hegemóniáját

az ilyen “férfi” pedig veszélyes

a patriarchátus hegemóniájára

és a bizottság feladata az

hogy ezt veszélyt felszámolja

röviden

ennyi)

vagyis

hibája ellenére

zoli azért érezte mégis

szerencsésnek magát

mert ha nem csak

a váltást rontotta volna el

de még a motort is lefullasztja

akkor a bizottság végképp

az alkalmatlanok közé sorolta volna őt

és annál nagyobb szégyen

és veszély nincs is

a bizottság -

vagyis barukh

a hátsó ülésen

gondolja szegény zoli…

egyébként

ha magatok elé képzelitek őt

ne valami

tesztoszteron huszárra gondoljatok

barukh számára kimondottan

szimpatikus fickónak tűnik

aki simán lehet

hogy csak a biztosabb megélhetés miatt

választotta taxis hivatást

tehát nem jókedvében

nem macsizmóból

nem furkóságból

kapaszkodik most a kormányba

és hasznalja ki

a kereszteződésben

még mindig zölden világító lámpa

adta lehetőséget

hanem a bizottságtól való rettegés miatt

rettegésből teszi

a másodperc tört része alatt

előbb egyesbe

aztán kettesbe az autót

és rettegésből

kanyarodik ki

a dózsa györgy útra

fülsiketítően nyikorogva

szóval

nem azért

hogy kompenzáljon

a fütyije mérete miatt

vagy azért

mert az anyukája

a megkérdezése nélkül

mondta le a netflix-előfizetést

és most zoli nem tudja nézni

a squid game-et

csak ha bekéretőzik

valamelyik kollégájához

rettegésből

a hátsó ülésen ülő

hallgatag

szakállas

nagydarab

barukh miatt

akiről

tévesen

azt feltételezi

hogy a bizottság embere

aki a napszemüvege mögül megfigyeli őt

és a telefonjába lejegyzeteli

az ő minden mozdulatát

szegény zoli…

ha látná

sem hinné el

hogy barukh továbbra is

ugyanazt csinálja

mint addig

baszkurálja a telefonját

meg sem rezdül

fel sem néz

nem akarja

már korán reggel

a frászt hozni zolira azzal

hogy jelét adja annak

hogy tanúja volt

az iménti epizódnak

de

persze

zolinak ez nem elég

pontosan tudja

hogy a nagy testvér mindig figyel

a bizottság soha nem alszik

hiába tettet közönyt

a fickó a hátsó ülésen

az ítélet

minden valószínűség szerint

már megszületett

a telefonjába is azt pötyögi

az tuti

azt pedig

hogy mi lesz zoli büntetése

csak a jóisten és a bizottság tudja

bár barukh

(gondolja zoli magában)

nem tűnik kimondottan rosszindulatúnak

talán

nem lesz vele

túlzottan szigorú

és zoli megússza egy figyelmeztetéssel

és egy epés megjegyzéssel

ami valahogy úgy fog hangozni

hogy

zolikám

úgy vezetsz

mint egy nő!

barukh hallja

zoli gondolatait

sajnos…

akár akarja

akár nem

és ezért inkább

bedugja a fülébe a füllhallgatóját

és a tengerzúgás playlistet

maximum hangerőre állítja

de zoli napja akkorra már el van bszva

nem veszi be

barukh trükkjét a fülhallgatóval

és amikor megint pirosat kapnak

az előttük várakozó taxi mellé gurul

jaj…

ne már…

sóhajt némán barukh

zoli pedig

megragadja a sebességváltót

bőgeti a motor

és közben

a szeme sarkából

a szomszédos taxisofőrt stíröli

amikor a lámpa sárgára vált

zoli vált

ezúttal nem várja meg a zöldet

csak beletapos a gázpedálba

és csikorogva-nyikorogva

kilő a dózsa györgy úton

a másik taxis

és a többi autós

állva várja a zöldet

barukh pedig a kezébe temeti az arcát

zoli hátrasandít

és reméli

hogy nyeregben van

hogy most sikerül

kiküszöbölni a hibát a váltóval

egy teátrális kormány-mozdulattal

bevág a másik taxi elé

és ezzel a manőverrel

ami egyszerre szánalmas

és feleslegesen vakmerő

a “mezőny” élére kerül

a gázt tövig nyomva

az előnyt magabiztosan megtartja

egészen az ajtósi dürer fasorig

ahol kénytelen-kelletlen

satufékkel kell megállnia

mert barukh

sajnos…

csak odáig utazott

barukh kiszáll az autóból

zoli pedig a szeme sarkából figyeli őt

készen arra

hogy a jelenlévők közötti

rangidős patriárka

(barukh)

hozzávágjon valami jópofa tuskóságot

a váltási hiba miatt

de barukh nem vág hozzá semmit

nyilván

csak megköszöni a fuvart

és szép napot kíván zolinak

amikor a taxi elhajt

barukh megfogja a fejét

és arra gondol

hogy milyen élet ez…?

milyen élet szegény zolié…?

a nagy testvér fenyegető árnyékában

a bizottság önkényének kitéve

nap-mint-nap bizonygatni

hogy nem úgy vezet

mint egy nő

hogy mindig feláll neki

amikor csak akarja

persze nem a fiúktól

és nem a kevertfajúaktól

hiszen ő sem az

se zsidók

se cigányok

se bozótlakó négerek

nincsenek a felmenői között

drogot nem használ

mert az a gyengék választása

ahogy a terápia is

szánalmas nyugati csökevény

mert a magyar ember

pálinkát iszik

ha baja van

mert az kismértékben gyógyszer

nagymértékben pedig orvosság

de a magyar embernek

különben sincsen baja

csak ha a külföld basztatja

és még az is van

hogy a szőke nők mind buták

egytől egyig mindegyik

akikről zoli igyekszik

minél több viccet megjegyezni

ahogy a kurvákról is

ami egy kicsit könnyebb

mert a kurvák nem csak szőkék

de barnák és vörösek is lehetnek

így nagyobb a választék

a róluk szóló viccekből

bár

állítólag

tudományos tény

hogy a vörösek között

több a kurva

és így a vicc is róluk

de zoli erről nincs meggyőződve…

nem lenne rossz fiú ez a zoli

legalábbis eredendően

biztosan nem volt az

de mára már megtanulta

elfogadni a tényt

hogy ha egyszer a bizottság előtt

olyan módon kell bebizonyítania

hogy nem belső ellensége

a patriarchátusnak

hogy megerőszakolja

az egyik női utasát

akkor istenuccse megteszi

mert a bizottság

az a patriarchátus gestapója

és zoli retteg tőlük

mindennél jobban

barukh a fejét fogja

és amikor az applikációban

a zolival töltött utazást értékeli

ötből öt csillagot ad szegénynek

nem tudja

hogy számít-e

de úgy érzi

hogy ha van

egy mikroszkopikus esélye annak

hogy szegény zoli

este

elalvás előtt

elgondolkodik azon

hogy vajon mi lehet az oka annak

hogy egy másik férfi

öt csillagot adott neki

a váltós lebőgése ellenére is

akkor már megérte…