terápia

a házirend nálunk nem paragrafusokba / hanem rímeket és ritmusokat nélkülöző szabadversekbe van belefoglalva

igen tisztelt bíróság!

barukh terápiát folytat itt

negyvenöt év hallgatás után

kimondja hangosan azt

amit érez

negyvenöt évig

azért nem mondta ki

mert félt a világ reakciójától

félt

retteget

szorongott

tényleg!

dohányzott

alkoholt ivott

nyugtatót szedett

amphetamint szívott az orrába

hogy el tudja viselni

a félelmet

a rettegést

a szorongást

a világ ítéletétől

negyvenöt évig

félt

retteget

szorongott

hogy ő

barukh

nem elég

negyvenöt évesen

azért kezdte el hangosan kimondani azt

amit érez

mert nem tudta

hogy mennyi ideje van még hátra

és nem akart úgy meghalni

hogy soha nem mondta ki hangosan azt

amit érez

nem hiszi

még nem hiszi

hogy joga van kimondani hangosan azt

amit érez

elmesélni a saját történetét

elmondani a saját igazságát

hogy ő

barukh

elég

még nem hiszi!

de hinni akarja!

nagyon!

ezért

erőlteti magát

nap-mint-nap

hogy kimondja azt

amit érez

hogy elmesélje a saját történetét

hogy elmondja a saját igazságát

rohadtul nem könnyű

nap-mint-nap kimondani hangosan

nehéz

éppen elég nehéz anélkül is

hogy mások ítélkeznének felette

afelett

amit érez

a története felett

az igazsága felett

barukh azért csinálja mégis

nyilvánosan a terápiáját

mert a számára attól válik

az érzés kimondása hangossá

hogy felteszi ide

vagyis barukh

nem intellektuális csevegést

nem filózgatást folytat itt

hanem felszakítja a mellkasát

vagyis barukh nem

az igazságot árulja

és nem is egyszerű válaszokat

bonyolult kérdésekre

barukh szerint ugyanis

az élet bonyolult

ellentmondásos

nem megismerhető

és nem megérthető

a maga teljességében

az igazságot

a teljes igazságot

csak örökkévalócska ismeri

barukh csak annyit tehet

hogy megosztja a saját verzióját

és ezzel

igazabbá

szebbé

elviselhetőbbé

teszi az életet

a maga számára

talán mások számára

az olvasóitól nem vár jótanácsokat

megoldásokat

és végképp nem vár

ítéletet

maximum együttérzést

és irgalmat

akinek ez így elfogadható

esetleg kimondottan kellemes

azt barukh továbbra is boldogan

látja a kanapéján

felszakított mellkasában

akinek ez nem elfogadható

az ne olvassa

és ne kommentálja barukhot